Szakvélemény a HDDE programjáról A szakvéleményt készÃtette: Dr. Kovács Judit PhD MEd docens ELTE TanÃtó és ÓvóképzÅ‘ FÅ‘iskolai Kara Korai nyelvpedagógiai és kétnyelvű közoktatási szakértÅ‘ SzakértÅ‘i igazolvány sorszáma: 006914-02 1.) NyelvelsajátÃtáson alapuló nyelvfejlesztés A HDEE Nyelviskola a 14 éves kor alatti gyermekek nyelvoktatásával foglalkozik. A vizsgált korcsoport nyelvfejlesztésére a Nyelviskola pedagógusai által alkalmazott módszer azon az elven alapul, amely megkülönböztet nyelvtanulást és nyelvelsajátÃtást. A 6-7 év alatti gyermekek esetében az idegen nyelvvel való ismerkedés és nyelvfejlesztés természetes és hatékony módja a nyelvelsajátÃtás, amely nem nyelvi, nyelvtani szabályok tudatos követésén, hanem természetes, mindennapi tevékenység közben nem-tudatos magatartáson alapul. Az idegen nyelvet értelmes szituációkban, rendszeresen halló gyermek a nyelvi szabályokat inkább érzi, mint követi. Nem a nyelvi precizitást értékeli ez a hozzáállás, sokkal inkább a kockázatvállalást, a próbálkozást, találgatást. Ezzel az is együtt jár, hogy nem egy speciális, különálló terület, az idegen nyelv fejlÅ‘dik csupán, hanem a nyelvi impulzuson keresztül a gyermek egész személyisége. Mivel nem hagyományos iskolai, tanórai kontextusról van szó, a gyermek nincs kitéve egyfajta megfelelési kényszernek, hiszen fejlÅ‘dését, eredményességét nem mérik osztályzatokkal. A hibajavÃtás is pozitÃv, kudarcélményt nem okozó módon történik a foglalkozásokon, csakúgy, mint abban a szituációban, amelyben a gyermek az elsÅ‘ nyelvét elsajátÃtja. Az idegen nyelvvel való kapcsolat nem ’produktum-orientált’, nem kell adott idÅ‘re számot adni az elÅ‘menetelrÅ‘l. Az idegen nyelvvel való foglalkozás, mint folyamat van jelen a gyermek életében. 2.) Tevékenység-alapú tanulás A látott foglalkozásokon a korai nyelvelsajátÃtás egy másik alapelve, nevezetesen az, hogy a nyelvelsajátÃtás élvezetes tevékenység közben kell hogy történjék, szintén jelen volt. A kisgyermek számára elsÅ‘sorban a játék, a mozgás, az éneklés, illetve e tevékenységek összekapcsolása jelent örömet. Ez az örömszerzés azonban nem öncélú: a gyermeki tanulásban elsÅ‘rendű szerepe van a tevékenységnek. Azt is mondhatjuk, hogy a gyermek nem azt csinálja, amit megtanult, hanem épp ellenkezÅ‘leg: azt tanulja meg, amit már csinált. A korai nyelvfejlesztésben éppen ezért hasznosak a mozgással összekötött tevékenységek, versenyek, állatok mozgásának utánzása, ritmikus mozgások, tánc, vagy körjátékok. A tevékenységek végzésére buzdÃtó tanári utasÃtás azért is hasznos ebben az életkorban, illetve a nyelvvel való ismerkedés korai szakaszában, mert ad elegendÅ‘ idÅ‘t a produktÃv nyelvhasználat megjelenéséig is a receptÃv (a hallás utáni megértést segÃtÅ‘) készségek kialakulására. A gyermekkel foglalkozó pedagógus azonnal képet kap arról, hogy a gyermek megértette-e, vagy sem, amit hallott, hiszen mozdulataival fizikai választ ad. Ennek a fázisnak a neve a szakirodalomban: teljes testi válasz (Total Physical Response). 3.) A gyermek, mint értelem-teremtÅ‘ A gyermek ’értelemteremtő’ képességére alapoznak a HDEE pedagógusai, amikor arra számÃtanak, hogy a célnyelven adott utasÃtásaikat, kéréseiket, tevékenységre való buzdÃtásaikat a gyermekek örömmel teljesÃtik, mert megértik. Az idegen nyelv a gyermekhez, a tizenévesektÅ‘l vagy a felnÅ‘ttektÅ‘l eltérÅ‘en, nem kizárólag verbális úton, az egyes szavak megértése útján jut el. Az egyes szavak értelmének megalkotásában a gyermek számára nagy segÃtséget jelentenek a szituációk, cselekvések, az érzékelés, a vizuális és auditÃv szemléltetés, a pedagógus mimikája, gesztusai, amelyek a kommunikáció nem verbális eszközei. 4.) Az érzékelés, mint a gyermeki tanulás egyik módja A kisgyermekek, mivel fogalmi gondolkodásuk nem olyan fejlett, mint a tizenéveseké vagy a felnÅ‘tteké, másféle módon, például érzékszerveik segÃtségével próbálják megismerni a körülöttük lévÅ‘ világot, és értelmezni annak jelenségeit. Ezért fontos, hogy módjuk legyen sokfajta eszközzel, tárggyal kapcsolatba kerülniük tevékenység közben. Erre szolgálnak a különbözÅ‘ játék és sporteszközök, labdák, szÃnes játékszerek, játékállatok. A látás és tapintás útján szerzett ismereteket jól egészÃtik ki a hallás útján szerzett ismeretek, amelyek, mivel idegen nyelvrÅ‘l van szó, elsÅ‘dlegesek a helyes nyelvi modell, a nyelv hangzásának, intonációjának elsajátÃtása szempontjából. Ezen kÃvül a gyermekversek, mondókák, dalok ritmikája, rÃmei, hangzása, illetve a hallgatásukhoz kapcsolódó mozgásos tevékenységek (mozgásos érzékelés) a gyermeknek kellemes érzést jelent. A látott foglalkozásokon az érzékelés útján történÅ‘ megismerésnek számos példáját láttam. 5.) A motiváció szerepe A kisgyermek az idegen nyelv iránt akkor fog érdeklÅ‘dni, ha az azzal való foglalkozás kellemes légkörben, stresszmentesen, örömteli, játékos tevékenységek formájában történik. A kisgyermekek nyelvtanárának az eszköztárában olyan tevékenységek kell, hogy szerepeljenek, amelyek ezeknek a kritériumoknak megfelelnek. A dicséret, a buzdÃtás, a mosoly a pedagógus mindennapi eszköze. A nem teljesen hibátlan nyelvi megnyilvánulások közvetlen javÃtása, memorizáltatása helyett a tanár a helyes nyelvi alakot ismétli, Ãgy a gyermeknek módjában van azt megjegyezni és rögzÃteni. A kisgyermeket tanÃtó pedagógus feladata semmiképpen sem a teljesÃtmény értékelése, és az elmarasztalás, hanem a pozitÃv attitűd kialakÃtására törekvés, amely a késÅ‘bbi, iskolai nyelvtanulás során is a gyermekkel marad. A HDEE pedagógusai tisztában vannak ezzel a szereppel. Összegzés: A program óráinak meglátogatása, illetve a programban részt vevÅ‘ szakemberekkel, kollégákkal történt megbeszélés során az a véleményem alakult ki, hogy a Helen Doron Early English Nyelviskola programja, valamint annak megvalósÃtása teljes mértékben megfelel a korai nyelvfejlesztésre vonatkozó korszerű szakirodalom elveinek. A nyelvelsajátÃtás elvén alapuló, tevékenység-központú, szituációkban, sok eszközzel és stresszmentesen történÅ‘ nyelvfejlesztés folyik az óvodáskorú gyermekek számára, akik láthatóan élvezik a foglalkozásokat. Semmi olyan tevékenységet nem láttam, amely a kisgyermek fejlÅ‘désére nézve káros lenne, hiszen nem tudatos tanulásról van szó. Dr. Kovács Judit PhD Budapest, 2009. február 19.