Egy nyelven vagy több nyelven? Tények és tévhitek Olyan orszában élek, ahol elkerülhetetlen, hogy napi szinten többféle nemzetiségű emberrel kerüljek kapcsolatba. Egy (idegen)nyelven beszélünk, viszont mindenkinek más az anyanyelve. Az itt születÅ‘ gyerekek pedig többféle nyelvet fognak elÅ‘ször hallani, majd késÅ‘bb beszélni is. Jó ez nekik? Miért fontos, hogy fogalkozzunk ezzel a témával? Egy konkrét példából szeretnék kiindulni: egy baráti házaspár egyik tagja magyar, a másik pedig argentin. A kisfiuk két és fél éves, és angol bölcsÅ‘débe jár. Arról beszélgettünk – és Å‘ket is megkérdezték a bölcsÅ‘dében – hogy akkor most tulajdonképpen melyik nyelv lesz az anyanyelve a kicsinek? Ez egy nagyon érdekes, és összetett kérdés. Az édesanyja a saját anyanyelvén, spanyolul, az édesapja szintén az anyanyelvén, magyarul beszél hozzá, a mindennapi életük pedig angol nyelvi környezetben zajlik. Ez talán zavarosnak tűnik, de számára ez a természetes. Bátran használja hol az angol, hol a magyar és hol a spanyol szavakat. ElÅ‘nye vagy hátránya származik ebbÅ‘l? Nézzük a tényeket: A neuropszichológiai kutatások ma már egyértelműen bizonyÃtják, hogy az agyunk az elsÅ‘ életévekben rohamosan fejlÅ‘dik. Új szinapszisok képzÅ‘dnek, differenciáltabb lesz az agyunk sejtes felépÃtése, ezáltal összehangoltabban tud majd működni, bonyolultabb műveleteket is könnyen el tud végezni. Ezt a folyamatot nagymértékben katalizálja a nyelvtanulás, lehetÅ‘ségünk van 4-5 nyelvet is elsajátÃtani úgy, mintha az anyanyelvünk lenne. A neuronpályák párhuzamosan alakulnak ki, mind egy-egy nyelvnek megfelelÅ‘en. Az Európai Unió útnak indÃtotta a Piccolingo nevű kampányát, amelyben a korai nyelvtanulást népszerűsÃtik mind a 27 tagállamban. Sok szervezet, egyetem, cég, magánszemély csatlakozott már a programhoz, mivel hisznek abban, hogy úgy lehet igazán egységes Európa ha találunk egy közös nyelvet.  Magyarországon még mindig azt lehet mondani, hogy nagyon kevesen beszélnek! egy idegen nyelvet. Az iskolákban elsÅ‘ vagy harmadik osztálytól kötelezÅ‘ az idegennyelv-tanulás, de sokszor a módja idegen, és nem a kommunikációra fókuszál. Több óvoda kÃnál már angolórákat, egy-egy speciális módszer is megjelent már, de csak nagyon lassan nyernek teret maguknak, a köztudat nehezen fogadja el, hogy idegen nyelvre márpedig szükség van. Tévhitek “Nem tanulja meg rendesen az anyanyelvét.†“Összezavarodik†“Ráér még késÅ‘bbâ€Â Ezen érvek közül az utolsónak van valamennyi alapja. Az tény, hogy minden gyermek más, és semmit sem szabad siettetni, ugyanakkor az is tény, hogy minél késÅ‘bb kezd el egy gyermek akár csak ismerkedni egy idegen nyelvvel, annál kevésbé tudja azt tökéltesen (és kisebb engergiabefektetéssel) elsajátÃtani. Hisszük, vagy sem, egy kisgyermek sokkal több mindent ért, és érez, mint mi, felnÅ‘ttek. Nem is látjuk, hogy napról-napra milyen fejlÅ‘désen megy keresztül testileg-lelkileg. Pszichológiai szempontból kijelenthetÅ‘, hogy nem hátráltatja a gyermek fejlÅ‘dését, ha nem csak az anyanyelvével ismerkedik a korai életévekben, ha az az életkorának, fejlettségi szintjének megfelelÅ‘ módon történik, nem siettetve semmit. Összefoglalva A téma aktuális, mindig lesznek támogatói, és ellenzÅ‘i. De az a legfontosabb, hogy a gyermekünk számára ablakot nyissunk a világra. Ehhez pedig szüksége lesz egy olyan nyelvre, amit mindenki ért. Koncz-Kanyó Gabriella Forrás: Online Pszichológia