Idegennyelv-tanulás, angol nyelvtanulás

Az Európai Tanács 2002-ben, Barcelonában, célként tűzte ki, hogy a gyermekek az iskolai oktatás részeként, egészen korán elkezdjék két idegen-nyelv oktatását. A munkaerőpiacon különösen a kisebb országok állampolgárainak fontos az eladható szaktudás mellett az idegen-nyelvismeret, ám ezen a téren – mint az köztudott – Magyarország lemaradása tetemes. A 2007-es EUROSTAT mikrocenzus alapján az derül ki, hogy a lakosság 74,8 %-a nem beszélz idegen nyelveket, és ezzel sereghajtó a statisztikában, 2011-ben ez a riasztó adat ugyan volumenét tekintve jelentősen csökken (mintegy 62 százalékra) de ez még mindig azt jelenti, hogy a magyarok kétharmada tulajdonképpen néma idegen nyelvterületen. 

A javuló tendenciát mindenesetre jól jelzi, hogy ma már a 34 év alattiak mintegy fele ki tudja fejezni magát valamelyik idegen nyelven, és a diplomások 82 százaléka képes erre.

Forrás: piackutatas.blogspot.com, Eurobarométer, 2012.

Mindezek miatt természetes, hogy Magyarországon nagyobb előnyt jelent a használható nyelvtudás, mint egy nyugati országban. A NYESZE (Nyelviskolák Szakmai Egyesülete) kimutatása szerint a (használható) nyelvtudással rendelkező munkavállalók mintegy havi 40, éves szinten szűk ötszázezer forinttal többet kerestek idegen nyelven nem beszélő társaiknál 2013-ban. Ezt alátámasztja az EPI (English Proficiency Index) felmérése is: világszerte főleg a kis, exportorientált gazdaságok munkavállalóira jellemző, hogy az angolul tudók akár 30-50 százalékkal többet kereshetnek, mint angolul nem tudó társaik.

A hatályos előírások szerint az általános iskola negyedik osztályától kezdve legalább egy idegen nyelvet tanulnak a kisdiákok, és csak a gimnáziumban kell két nyelvet elsajátítani.

Bár nem kötelező, 2008-9-ben már az óvodások 7 százaléka tanult valamilyen idegen nyelvet, ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy java részük (83 százaléka) nemzetiségi oktatás keretein belül tanult.

2008-ban az általános iskolák diákjainak már 75 %-a tanult valamilyen idegen nyelvet, és ebből 96 % egy, 4 % két idegen nyelvet.

A gimnazisták 99, a szakközépiskolák tanulóinak 91,5 %-a tanult legalább egy idegen nyelvet az iskola berkein belül.

A megnövekedett igényeknek megfelelően az egyetemeken a nyelvszakos hallgatók száma az 1990-es évektől a 2010-es évig megháromszorozódott, és mára a teljes hallgatói létszám 5 százaléka körül stabilizálódott.

Az iskolarendszerű nyelvtanuláson kívül, azaz nyelviskolában tanulók számaránya a 2010-es évekig bezárólag jelentősen csökkent, a NYESZE adatai szerint a tag-nyelviskolákat a húsz évvel korábbinak kevesebb, mint a fele, mintegy 70 000 fő, látogatta. A NYESZE e mögött a csökkenés mögött főleg a magánórák elterjedését látja, mely teljesen érthető is a nyelvszakos egyetemisták létszám-növekedésének tükrében, ám ennek részben financiális okai is lehetnek, és az is kérdéses, hogy alakult a nem tag-nyelviskolák piaca? (mindezekről nagyon esetleges, megbízhatónak nem nevezhető adatok elérhetőek csupán)

Ami az angol nyelvtanulás hatékonyságát illeti, ezen a téren Magyarország a felmérések szerint nem áll túlzottan rossz helyen, az EPI szerint az angolul tudók nyelvtudása az országok közti összehasonlításban az első harmadba, a 21. helyre, került 2015-ben. Igaz, egyes volt szocialista országok ezen a téren jobban teljesítenek, itt érdemes kiemelni Észtországot vagy Lengyelországot.

Azt is fontos viszont megemlíteni, hogy míg 2007-8-ban hasonló (20.) helyen teljesített Magyarország, addig 2012-ben a nagyon jó 8. helyen végzett.

Az EPI tesztjeit összesen 2015-ben 1,7 millió felnőtt töltötte ki, 71 országban, (2007-ben 54 országban) és a felmérés során nyilvánvalóvá vált, hogy a versenyszférában és általánosságban véve is, az angoltudás alapvető kompetenciának számít – hasonlóan a kezelői szintű számítógépes ismeretekhez.

A felmérés azt is nyilvánvalóan megmutatta, hogy minél előbb kezdi meg egy gyermek az angoltanulást, annál hamarabb és hatékonyabban sajátítja el a nyelvet. Átlagosan 4-7 év szükséges ahhoz, hogy egy 8-10 éves korban kezdő gyermek úgy beszéljen angolul, mint egy 5-6 éves anyanyelvi beszélő, és újabb 3-5 év, hogy folyékonyan beszélje ezt a nyelvet. Az is bebizonyosodott, hogy a többnyelvű közegben felnőtt, illetve többnyelvű fiatalok hamarabb váltanak a feladatok között, és általánosságban véve nagyobb rugalmasságot tanúsítanak, így például a (munkahelyi) stresszt is jobban viselik, valamint mobilisabbak nyelveket nem tudó társaiknál.

 
2016. október 14.
 
 
Források:
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel310031.pdf
https://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/javult-a-magyarok-nyelvtudasa-1264699
https://www.ef.co.hu/epi/
https://www.nyest.hu/hirek/a-vilag-angoltudasa-magyarorszag-a-8-helyen
https://piackutatas.blogspot.hu/2012/06/felmeres-nyelvtudasrol-az-eu-ban.html
https://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-679_hu.htm (innen sok helyre el lehet jutni, nem csak egy dokumentumról van szó)