Az angol a tudomány nyelve Aki a huszadik század szülötte, és még a múlt évszázadban – sÅ‘t, évezredben! – kezdte egyetemi tanulmányait, még emlékszik a jó öreg könyvtárakra, ahol különféle forrásmunkákra vadászott, esetleg már nyitáskor a büfében várakozott, hogy megelÅ‘zze egyetemi versenytársait. Mai szemmel nézve elképesztÅ‘en szÃnes volt ez a világ. Régebbi tudományos művek születhettek németül, franciául, latinul, az újabbak pedig angolul, de egyes tudományterületeken nem jött rosszul egy kis orosztudás sem. A magyar Å‘störténetet és a magyar keleti rokonságát orosztudás nélkül szinte lehetetlen kutatni, de ami azt illeti, ez a nyelv a nukleáris tanok világában is igencsak hasznosnak bizonyult. Egy szakembernek nem csak a saját tudományterületével kellett „megküzdenieâ€, egyes területeken érdemes volt bizonyos nyelveken is megtanulnia. Ahány nyelv, annyi világ – tartja a mondás, és valóban minden nyelv elsajátÃtása új dimenziókat, új világlátásmódot nyit meg elÅ‘ttünk, és nem utolsósorban remek agytornát is jelent. Több nyelven tanulni tehát jó és egészséges. Ãm az Internet-korszak beköszöntével és a tudományok fejlÅ‘désével ez már lassúnak bizonyul. Ma már magától értetÅ‘dÅ‘, hogy a tudományos világ egyetlen nyelv mellett tette le a voksot, azért, hogy a tudósok bárhol a világon megértessék egymást, hogy a diákok bármelyik egyetemre áthallgathassanak és bármilyen tudományos munkához hozzáférjenek, külön veszÅ‘dség nélkül. És ez a nyelv az angol. Utoljára a latin és az arab volt ehhez hasonló szerepben. A középkor diákjai beutazták Európa egyetemeit, egy hÃres professzor kedvéért sok ezer mérföldet kutyagoltak, a külhonban szerzett tudást aztán odahaza kamatoztatták, és felgyújtották földrészünkön a tudás fáklyáit. Az arab korszak tudósai átörökÃtették az ókori tudományos műveket, közvetÃtették a mesés India és KÃna tudását, de matematikában, csillagászatban és orvoslásban is messze koruk elÅ‘tt haladtak. Kétségen kÃvül áll, hogy az egységes nyelv használata hatalmas löketet ad a tudományos fejlÅ‘désnek. És éppen ez zajlik le szemünk láttára az angol nyelv segÃtségével. A robotika, a szoftverfejlesztés, a nano- és géntechnológia, az orvostudomány vagy a csillagászat egyre gyorsuló fejlÅ‘désének az alapja az egységes tudományos nyelv – ami jelenleg az angol és ez jó ideig Ãgy is marad.
Az angol a tudomány nyelve Aki a huszadik század szülötte, és még a múlt évszázadban – sÅ‘t, évezredben! – kezdte egyetemi tanulmányait, még emlékszik a jó öreg könyvtárakra, ahol különféle forrásmunkákra vadászott, esetleg már nyitáskor a büfében várakozott, hogy megelÅ‘zze egyetemi versenytársait. Mai szemmel nézve elképesztÅ‘en szÃnes volt ez a világ. Régebbi tudományos művek születhettek németül, franciául, latinul, az újabbak pedig angolul, de egyes tudományterületeken nem jött rosszul egy kis orosztudás sem. A magyar Å‘störténetet és a magyar keleti rokonságát orosztudás nélkül szinte lehetetlen kutatni, de ami azt illeti, ez a nyelv a nukleáris tanok világában is igencsak hasznosnak bizonyult. Egy szakembernek nem csak a saját tudományterületével kellett „megküzdenieâ€, egyes területeken érdemes volt bizonyos nyelveken is megtanulnia. Ahány nyelv, annyi világ – tartja a mondás, és valóban minden nyelv elsajátÃtása új dimenziókat, új világlátásmódot nyit meg elÅ‘ttünk, és nem utolsósorban remek agytornát is jelent. Több nyelven tanulni tehát jó és egészséges. Ãm az Internet-korszak beköszöntével és a tudományok fejlÅ‘désével ez már lassúnak bizonyul. Ma már magától értetÅ‘dÅ‘, hogy a tudományos világ egyetlen nyelv mellett tette le a voksot, azért, hogy a tudósok bárhol a világon megértessék egymást, hogy a diákok bármelyik egyetemre áthallgathassanak és bármilyen tudományos munkához hozzáférjenek, külön veszÅ‘dség nélkül. És ez a nyelv az angol. Utoljára a latin és az arab volt ehhez hasonló szerepben. A középkor diákjai beutazták Európa egyetemeit, egy hÃres professzor kedvéért sok ezer mérföldet kutyagoltak, a külhonban szerzett tudást aztán odahaza kamatoztatták, és felgyújtották földrészünkön a tudás fáklyáit. Az arab korszak tudósai átörökÃtették az ókori tudományos műveket, közvetÃtették a mesés India és KÃna tudását, de matematikában, csillagászatban és orvoslásban is messze koruk elÅ‘tt haladtak. Kétségen kÃvül áll, hogy az egységes nyelv használata hatalmas löketet ad a tudományos fejlÅ‘désnek. És éppen ez zajlik le szemünk láttára az angol nyelv segÃtségével. A robotika, a szoftverfejlesztés, a nano- és géntechnológia, az orvostudomány vagy a csillagászat egyre gyorsuló fejlÅ‘désének az alapja az egységes tudományos nyelv – ami jelenleg az angol és ez jó ideig Ãgy is marad.